Ma-studió

A lét fénye

Az anyag akarata? Vagy valami teljesen más a számára az, ami a sikert jelenti?

A földi világban a anyag harcol az anyaggal, harcol a tudattal, harcol a lélek programjával. Az értelem, a szellem figyeli a harcok irányát, kimenetelét. Súlyoz, mérlegel, dönt. A teremtő agynak, az isteni hatalom birtokában óriási lehetősége van a harcok megtervezésében, stratégiájának kidolgozásában, és az eszköztár is a rendelkezésére áll, csak ki kell választani mi a cél, mivel, és hogyan akarja megvalósítani, sikerre vinni a tervet. Az anyag akarata? Vagy a tudatban létrejött gondolat megformálása? Vagy a lélek hangjának követése? Vagy mind a három figyelembevétele? Vagy valami teljesen más a számára az, ami a sikert jelenti? Ezt az dönti el, hogy az Élő Lény az értelmét mennyire hasznosítja akkor, amikor az érzékszervének jelrendszere csenget. Hallja- e a lelkének zenéjét, érzi-e testének rezdülését, fogja - e szellemének rezgő hullámait, összpontosítja-e tudatát kellő mérlegeléssel a döntésekor. Ha igen, akkor az anyag, a végtelen harmóniájába rendezi apró rezgő részeit, a szellem rezgő hullámai lágyan simogatják az anyag részecskéit, a lélek vidám zenéje sugárzó energiával tölti ki az anyag alkotó elemei közötti rést, és a tudat tettre kész. És mi követi? Az értelem elégedett, sikeresnek értékeli a végeredményt. És mi a siker? Olyan érzet, amit különleges fény, energia követ. Ez a lét fénye. Vajon miért fontos a lét fénye? A következőkben erről írok majd.

Az "örök könyvtár"

Forog az élő anyag filmje, amiből kivágódik időről - időre a földi élet ...

A földi élet a "másvilág" kimerevített idősíkja. Ebben az időzónában forog az élő anyag filmje, amiből kivágódik időről - időre. Ami akkor még nem hordoz további kiterjedésre, további fejlődésre lehetőséget, vagy éppen még nem illeszkedik az akkor forgatott film mondanivalójához. Ez a pillanatnyilag kivágott rész sem veszik kárba, mert abban az időben még nem szükségszerű, mert még nem tudnak mit kezdeni vele, mert úgy tűnik nincs mihez kötni, mert értelmetlennek, feleslegesnek, érthetetlennek érzi a vele szembesülő. Két "örök könyvtárba" is belekerül. Egyik a " földi-tár", az anyagi világ könyvtára, a másik az " égi-tár", a szellemi másvilág könnytára.

Ezeket a könyvtárakat fel lehet keresni, az anyagi világét mechanikusan, / kutatások, ásatások, stb../, a másvilágét szellemi úton /látás, médiumitás, stb../ útján lehet olvasni. Mindkettő fáradságos módszer. Türelmes, kellő hittel, rá alkalmas, képességgel bíró, gondolkodó, nyitott személy számára hoz eredményt, nyitja ki a végtelen tudás, a tovább fejlődés lehetőségét, a sok kis filmkocka közötti eligazodást. Minden élő lény raktároz a léte során a könyvtárakba az élete filmjéből a nagy filmje mellett ilyen kis filmkockákat is. Ezek általában a következő élő lény nagy filmjének részét képezik. Amikor az ember azt gondolja, hogy sok felesleges, értéktelen dolgot cselekedett, cselekszik, mert nem illeszkedik a tervébe, életébe, nagyot téved. Lehet, hogy pont az a pillanat, tett, cselekedet teljesít be egy másik befejezetlen programot, filmet. Ilyenkor nem az önvád, rágódás a megoldás, mert kiütközik a cselekedet a megszokott rendszerből! El kell gondolkodni, fel kell keresni a legközelebbi földi- és égi kiskönyvtárat, az ember saját anyagi tudástárát a testét, és szellemét!
 

A teremtő és alkotó fény

Ez az erő biztosítja az élő anyag a Föld emberi lények- jövőben is létező élő létét ...

A lét fénye a jövő szempontjából rendkívül fontos energia. Ez az erő biztosítja az élő anyag a Föld, majd az abból kinövő élőlények- a növények, állatok, emberi lények- jövőben is létező élő létét. A múlt, ami már a tegnapi nap is, sok megkövesedett, fertőzött programot rögzített nyomként az élő alapanyagba, a földbe, a ma élő szervezetekbe, az értelem helytelen döntése, az ezt követő cselekvés hatására. A holnap ebből az anyagból tudja felépíteni az alap program szerint működő élő rendszer formáit, szervezeteit. A megkárosult anyagból is lehet újat, tökéleteset, mást létrehozni, de az előző sérelmeket, nyomokat, holt részeket hordozza magával az új alkotás.

Az ezekből a nyomokból táplálkozó értelem, mint tapasztalás, hasznot is tud húzni. Ha a múlt élményeit értékrend és törvényszerűség szerint rendszerezi, értelmével a jövőt szem előtt tartva új programmal fejleszti, akkor át tudja ezeket a holt részeket programozni, a beteg részeket ki tudja tisztítani, és akkor az alkotó értelem az előző tapasztalatokat hasznosítva tiszta utat teremt, működni tud a lét körforgás. Mivel nem minden értelem képes mindent helyesen rendszerezni, alkotni, teremteni, ezért fontos az a különleges fény, többlet energia, ami a többi segítségére tud sietni, tovább tudja lökni a fejlődést.

Gondolatok

A jövőnek teremtő, örök értékű alkotó, megalapozó cselekvést felváltotta a jelen értékelése, mérlegelése, javítása nélküli, jelent konzerváló életforma. A tudás nem növekedő, hanem visszafejlődő, vagy más színbe öltöztetett ismétlések sora. Veszik a bölcsesség elérésére való törekvés. Megrekednek az emberek mások gondolatánál, annak elfogadásánál. Mások tapasztalati, gondolati tudása, nem tovább gondolásra serkenti őket, hanem megrekednek az igen, vagy nem döntésénél úgy, hogy nincs is meg a kellő tudás alap hozzá. Csak az előre mások által megrágott falat a számukra könnyen befogadható, elfogadható. Az érdeklődésüket az kelti fel, ami nem igényli az áldozatos munkát, vagy nem kell különösebben tenni érte, nem kell időt, energiát szánni rá.

A mai emberek nem választanak, hanem a kijelölt személyekre bólintanak. A falusi városi közösségekben megszűnt az a közösségi élet, ami meghatározza a falu vagy város rendjét, felmérné az emberek jövőben való teremtő képességét.

A természeti népeknél, pl. a hantiknál, mansiknál, maszájoknál, indiánoknál családi szent helyek, közösségi rítusok, nem a primitív világ maradványai, hanem egy hatalmas szellemi intelligencia őrzői. A megmaradt morzsák nálunk már lassan kivesznek, vagy nem is tudják a művelői milyen célból teszik, amit tesznek. A szokások hátterében, mi is áll, milyen célból jött létre a múltban

Ma már csak az emberek kis hányada teremt, alkot értéket. A tömegek semmi fejlődést nem szolgálnak, nem a létért, nem a jövőért teszik a dolgukat, hanem a mindennapi életükért. De az olyan élet, amelyik nem magot vet, hanem az elődök teremtett értékeit éli fel, az élősködő, a jövő útjába álló, teremtést romboló. Ez az életforma egy idő után elpusztítja a lét terét, a jelen világában az alvilág táptalaja. A kilátástalanság, erőtlenség érzetének előidézője, így a jobbító életvitel felszínre kerülésének is határt szab. Korlátot állít azok számára, akiknek még működik a jelrendszerük, és segíteni szeretnének, akik világítani akarnak a sötétségben. Akik számára a jövő feladat, megalapozása, elérhetősége nem lehetetlen, sőt mások számára is útjelzőként képesek világítani.

Hiányzik ebből a világból, az a vezető réteg, amelyik óvja, ápolja, növeli az ajándékba kapott magot. Az a vezető, aki a rendet, aki tudást, aki a matéria tisztaságát, a megteremtett világ alapértékeit védje. ..........